Puha ködbe burkolózva, mint a téli csillagok, néznek – titkon sejted őket – gyermekarcú angyalok. Érthetetlen, hallhatatlan, csöndbe mártott dallamok – fellegekből leskelődő láthatatlan angyalok. (Szabó T. Anna verse)

Vigyázz, mivel töltöd meg a mai napod, mert a holnapnak ez a nap lesz a tegnapja!   "Ha a ma lesz a holnap tegnapja, Tedd a bús emléket az ablakba! Nehogy szomorúan gondolj a tegnapra, Tölts még egy kortyot a poharadba!" (Demjén Ferenc)

Varga Katalin: Téli lakoma Tél lett. Vastag hótakaró borította a földet. Az erdei állatok éheztek és fáztak. Mit tett a kis sün? Tüzet rakott. Sütni való tököt vette elő. A tököt felvágta, magvait kikaparta, húsát kis darabokra vágta. A tökdarabokat megsütötte. A tökmagot megpörkölte. Mit tett…

Aranysárga nap.  Nem indul jól, mert nem magamtól ébredek, hanem az ébresztőre, vagyis magamtól még bőven aludtam volna. A folytatás jobb, egyre jobb.  A reggeli narancs és mandarin édes. Ma van az év utolsó munkanapja.  A családban, aki beteg, jobban van. Elvégzett házimunka, több, mint a mára…

"Az a gyáva, Ki, mit érez, elrejti magába, És ami benne gyönge, emberi, A másiknak föltárni nem meri, Mért várod őt, ha nem ezért? A boldog élet vágya nem kísért? Galambok közt, virágos szigeten, Békés családi kör, parányi házban. Az élet szép... tenéked magyarázzam?" (Heltai Jenő: A néma…