"Az a gyáva,
Ki, mit érez, elrejti magába,
És ami benne gyönge, emberi,
A másiknak föltárni nem meri,
Mért várod őt, ha nem ezért?
A boldog élet vágya nem kísért?
Galambok közt, virágos szigeten,
Békés családi kör, parányi házban.
Az élet szép... tenéked magyarázzam?"
(Heltai Jenő: A néma levente)
