Megleptük magunkat egy ajándék délutánnal. A tiszaigari Arborérum ötletét két perc alatt találtuk ki. Öt perc alatt megbeszéltük, hogy mikor induljunk, majd a csodás napsütésben három és fél óra alatt hat kilométer gyaloglással az ötletet meg is valósítottuk. Hazafelé megálltunk a Gyurgyalag…

"Haladj bátran, egyre mélyebben az erdő közé. A fák alatt láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye ez. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi embernek zárva marad a szíve a szép előtt. De miattad nem sírnak már. Mosolyognak,…

Mára volt időpontom a reumatológushoz. Napok óta fontolgattam, hogy nem megyek el, inkább magán ultrahangon nézetem meg a térdem és a csípőm, de persze mégis elmentem. Napok óta azon is gondolkodtam, mit mondjak majd az orvosnak. Fáj a térdem? Nem, nem fáj. Bizonyos mozdulatnál, nyújtásnál feszül.…

Tengernyi Balaton szép, napos, langyos-meleg őszben. Ezt láttam a hétvégén. Legalább hat kilométert gyalogoltunk Siófokon, olyan másfél kilométeres szakaszokban, de sokat üldögéltünk a vízparton, napoztunk, beszélgettünk és bejártuk a Jókai-parkot is. Halfesztivál volt a város főterén. Jól…

Ma vasárnap van. A férjemnek szerencsére nem kellett mennie dolgozni sehová, én pedig hétvégén eleve szabad vagyok. Mit tettünk hát? Tesz-vesz párost játszottunk. Ő egészen a kései ebédig a teraszon folytatta a héten elkezdett bútorfelújításokat - Siófokra fogjuk vinni a rendbe tett asztalokat és…

Ott ahol zúg az a négy folyó, Hol vagytok székelyek, Látod-e már, Lesz még, Magyarország katonái, Délvidéki szél és még sok más is felzúgott és zúgva szállt a turul madárral együtt ma a kenderesi Kárpátia koncerten. Pontos kezdés, mint mindig, forró hangulat, mint mindig és egy remek koncert, mint…

Nem fogtam sétapálcát, de a sétám közben és főleg a végén, ha vidámabb nem is lettem (pedig minden okom meglenne rá), legalább egy kicsit már kevésbé volt rossz a hangulatom. A férjem dolgozni ment, hívott magával, de nem akartam menni. Itthon maradtam. Nem volt különösebb feladatom, mert tegnap…

Amikor kisvárosunk utcáin a rengeteg szilvafán elkezd lilásodni-kékülni a szilva, mindig mosolygok, mert érzem, hogy hamarosan vége a nyárnak és ennek mindig nagyon tudok örülni. Szinte hallom ilyenkor, ahogyan az ősz egyre közelebb lopakodik hozzám, én meg kitárt karokkal és szerető szívvel…

"Majd álmaidban meg-meglátogatlak, mint messzi vendég, kit senki se várt. Ne hadd, hogy kinn az úton ácsorogjak - Az ajtót be ne zárd! Belépek hozzád, csöndben letelepszem, s csak nézlek, nézlek a homályon át. És mikor édes arcoddal beteltem, megcsókollak és úgy megyek tovább." (Nicola…