"A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, amely az Alföld északi részén terül el. 127 km2-én számtalan sziget, holtág és sekély kis csatorna váltja egymást a hatalmas, nyílt vízterületekkel, jellegzetes, úgynevezett mozaikos tájat formálva. A Tisza-tó a Hortobágyi Nemzeti Park negyedik bemutató területe, így 1999 óta az UNESCO Világörökség része." (https://tiszataviokocentrum.hu/hu/tisza-to/altalanos)

Mindez itt van, a közelünkben, alig harminc kilométerre tőlünk. A miénk. 

Az óriási vízfelületen többször jártam már motorcsónakkal, de még mindig csak tippelni tudnék, hogy éppen a nyílt vízfelület valamelyik öblében, vagy az öblítőcsatornák egyikén vagy valamelyik holtágon vagyok-e. A  tó Tiszafüred - Poroszló tengelyétől délre eső parti részein (de csak a parton) már nem tévednék el, viszont az egyébként jóval kisebb északi részt még nem nagyon ismerem, bár ha mondasz egy települést, tudom, hogy merre kell indulni.

A nyári főszezontól eltekintve, ha a Tisza-tónál vagyok, csak csend beszél, kivéve, amikor a halak csobbannak, susog és zizeg a nádas, a madarak csapkodják a szárnyukat és vijjognak, vagy amikor a békák kuruttyolnak. Ez a természetes zene a természethez tartozik, annak elválaszthatatlan része, de élvezni csak a kora ősztől tavasz végéig tartó embermentes csendben lehet. 

Gyakran járok a Tisza-tónál. Általában a Poroszlói - öböl partján a pici Piszkos Fred-es kikötőnél szoktam üldögélni. Élvezem a csendet és nem tudom megunni.