Először azt mondtam, hogy én aztán biztos nem.  Ez még tavaly tavasszal volt, amikor gyakorlott hipochonderként csak úgy tudtam túlélni a félelmem, ha masszívan tagadtam. Különben is, akkor még az ismerőseim ismerőseinek az ismerősei sem fertőződtek és pláne nem betegedtek meg. Nincs vírus, akkor hogyan is oltatnám be magam?

A hivatalos kommunikáció és a közbeszéd akkor a maszk, a "maradj otthon" és a kézmosás arany háromszögében tematizálódott és az oltás, mint megoldási lehetőség, még csak a távoli jövő volt. Vakcina híján akkor még valódi felelősség nélkül gondolhattam, hogy én aztán biztos nem oltatnám be magam. 

A második hullám idején a vírus közelebb jött hozzám. Már nemcsak ismertem valakit, aki megfertőződött, hanem elérte a családunkat és ketten is ijesztő tünetekkel betegek lettek. Kórházba nem kerültek, szépen meggyógyultak, de a gyógyulás útja hosszú volt, nagyon hosszú.

Velem pedig megfordult a világ. 

Van vírus, nagyon is van, viszont a vakcinázásban továbbra sem hittem. Még mindig úgy gondoltam, hogy a vírus jött ugyan és itt van, de ha nagy pusztítás után is, előbb-utóbb el fog tűnni.

Majd.

Én pedig kivárom, míg eltűnik.

Aztán megjelent a kommunikációban, hogy mégis lesz hamar vakcina, gyorsan elér hozzánk és lesz többféle is.  A környezetemben a közbeszéd ennek megfelelően áttematizálódott és átpolitizálódott: már nem a vírus léte vagy a lezárások indokoltsága volt a téma, hanem az, hogy lehet oltakozni, ki oltatja be magát és ki nem. 

Te beoltatod magad? És vajon ő? És a boltos, a postás, az ismerős vagy a szomszéd?

Mi, ti, ők?  

Regisztráltál? Oltakoznál? Melyik vakcinával? 

Elolvastam mindent, ami csak elém került. Meghallgattam mindenkit, aki csak elém került. Mindenki véleményét, érveit, ellenérveit, ellenérzését vagy ellenállását a legteljesebb mértékben tiszteletben tartottam és tartom.

Hogyan döntöttem? Társadalmi felelősségvállalásból és/vagy egyéni érdekből?

Tulajdonképpen ennél sokkal egyszerűbben. Meghallgattam egy általam nagyon tisztelt helyi orvos véleményét. Őt követve döntöttem el, hogy regisztrálok.  Eldöntöttem azt is, hogy melyik vakcinát nem fogadom el és reméltem, hogy nem pont azt kínálják majd fel. 

Ma pedig beoltottak és pont azzal, amivel szerettem volna.

Nem mondom, hogy minden kérdésemre választ kaptam. Nem mondom, hogy ez volt a jó döntés, tekintve, hogy a jövőbe én sem látok, de most örülök, hogy be vagyok oltva. Most ezt érzem biztonságosabbnak. Akkor is, ha lesznek mutációk és újabb vírusok, akkor is, ha "chip van benne", és akkor is, ha továbbra is távolságot kell tartani és maszkot kell viselni. 

Hát így.

Most így.