Anyukám nem ismerte a Tolcsvay Trió dalát, de ha ismerte volna, most biztos ezt küldené nekem. Kérné, hogy ne sírjak és letörölné az arcomról a könnyeket.

Legyen kedved mindig dalolni,
Búval-gonddal mit sem törődni,
Mint a madár, ki az égen jár,
Dallal köszönt téged, s vígan száll, tovaszáll.

Élj vidáman, nincsen semmi baj,
Csak akkor lesz, ha nem szól majd a dal,
Addig száll az ének kismadár dalol,
Téged egy szép leány régen vár valahol.