Az erdei térdrehabilitációm második napján ennyi lett a fájdalomjelzés-mentes teljesítményem. Nagyon-nagyon örülök!

Munka közben is jövök-megyek, a gyógytornászhoz is el kellett sétálni, lépcsőznöm is kellett, plusz az erdei gyaloglásom és mindezek fájdalom nélkül, szerintem ez így összességében nagyon jó. Ma reggelre majdnem teljesen elmúlt a tegnapi megbotlásom okozta feszülés a térdhajlatomban és a mai gyógytorna ismét fantasztikus volt. Imádtam minden percét!

Az erdőben csend volt, jó levegő és ragyogó napsütés. Feltöltődtem a mozgásszabadság boldogságával. A rehabilitáció holnap újra gyógytornával és erdei gyaloglással folytatódik majd, de sem a lépésszámot, sem az időt nem tervezem emelni. A kevesebb néha több, szokták mondani, és ez most rám teljesen igaz. Azt remélem, hogy a tavaszi "erdőszezon" kezdetéig elérem a harminc perces intenzív gyaloglást, természetesen teljes fájdalommentesség mellett. Addig több, mint két hónap van.  

Nem sietek. Pillanatnyilag nem is tudok.