Nyár van, időm, mint a tenger. Természetesen rendszeresen kijárok az erdei futópályára és minden este tornázom itthon. A meleg miatt alkonyat körül megyek az erdőbe, olyankor már pár fokkal hűvösebb van ott, mint a városban, szép fények fogadnak és a nemrég született sünbabák is elő-előbújnak ilyentájt. Szeretem az erdőnket.
Egyértelműen fejlődök a gyaloglásban-kocogásban. Tíz évvel ezelőtt kezdtem napi 5 km gyaloglással, azt hamar lecsökkentettem 4 km-re és évekig ezt tartottam úgy, hogy a tempón próbáltam gyorsítani. Két-három éve az 5 km-t újra elkezdtem és egy jó fél éve már a 6 km-t, sőt időnként a 6,5 km-t is teljesíteni tudom, és aminek külön nagyon örülök, majdnem a felét már jó tempójú kocogásban, vagy kitartásomért jutalmul fogalmazzak inkább elegánsabban, lassú futásban teszem meg.
Az erdőben való mozgással töltött időm 40-60 perc között van, 40-nél kevesebbre nem nagyon volt még példa, az egy óránál többre meg talán még soha. Nem is szeretném tovább sem az időt, sem a távot növelni, nagyon elégedett vagyok ezzel is. Minden nap elvégzem a finom nyújtásokkal, lazításokkal teli egy órás gyógytorna-mozgásprogramomat is esténként, otthon.
Ha már a számoknál tartok: a súlyom nagyjából változatlan, két-három kg mozog le-fel, de most úgy tűnik, stabilan lefogytam két (kettő) kg-ot a tíz évvel ezelőttihez képest. Igen, jól olvastad, ez az én fogyásom sikertörténete. Tíz év, mínusz két kiló. Az igazsághoz hozzátartozik, és erre azért büszke lehetek, hogy a huszas éveim súlyában vagyok már jó sok éve. A 30-as, 40-es éveim között felszedett mintegy 20 kg-ot nagyon nehezen, többszöri fogyással és visszahízással tarkítva, de le tudtam adni.
Tíz éve teljesen beépült az életembe a mozgás, ami maga az élet. Korábban is voltak próbálkozásaim, de csak próbálkozások maradtak, sajnos. Bárcsak korábban sikerült volna rendszeressé tenni! Most, hatvan évesen már nem gondolom, hogy tónusosra tudnám formálni magam, hiszen ha tíz év alatt nem sikerült, nem hiszem, hogy pont most kezdenék el izmosodni, de ha a jelenlegi mozgásképességemet és a mozgástartományomat meg tudom őrízni és ebben még fejlődni is tudok, márpedig tudok, akkor elérem a célom.
A célom ugyanis az, hogy sokáig fitt, teherbíró és mozgékony legyek és az is maradjak.