Vasárnap van. Délelőtt elmentünk megnézni a templomkertben nappalozó baglyokat. Azért nappalozó, mert a nappalokat bent töltik a városban, ahol biztonságosabban pihenhetnek, mint a kopár mezőkön vagy a fák kopár ágai között. Alkonyat táján kirepülnek a mezőre táplálékot szerezni, nappal pedig pihennek

Évek óta figyeljük télen városkánk baglyait. Nem lehet igazán közel menni a fákhoz, mert ha veszélyesnek érzékelik a közelséget, rögtön elrepülnek, de a nyolc tíz méternyi távolság tulajdonképpen már elég is ahhoz, hogy miután hozzászokik a szemünk a fakó lombok közt üldögélő fakó színű tollazatokhoz, kedvünkre nézegessük őket. Egy-egy fán 30-40 bagoly pihenget, bár nem számoltuk őket, mert nem győztük volna.

Ebéd után kimentem az erdei futópályára, plusz 12 fok volt és ragyogóan sütött a nap. Mosolyogva, jókedvűen három kilométert tettem a magamévá. Néhány kismadár csiripelését is hallottam közben, de ennek nem örültem, mert nem most van itt az ideje se a magasabb hómérsékletnek, se a madarak tavaszköszöntőjének. Még tél van és maradjon is még jó sokáig.

"Hogy miért épp itt, ezeken a nagykunsági településeken van az erdei fülesbaglyok téli központja, annak az az oka, hogy a környék nagy mezőgazdasági területein sok a mezei pocok, ami a baglyok fő táplálékát jelenti, és télen is hozzáférhető. Kézenfekvő lenne, hogy a baglyok a zsákmányhoz közel, a szántóföldek, gyepek melletti fákon nappalozzanak. Hogy ehelyett miért jönnek be mégis a városokba, arra valószínűleg az a magyarázat, hogy kint ki lennének téve a ragadozók- például parlagi sasok, kerecsensólymok- támadásainak, a városokban viszont ezek a fajok nem jönnek utánuk." (https://www.turistamagazin.hu/blog-bejegyzes-1/egy-nap-az-erdei-fulesbaglyok-teli-fovarosaiban)