"Mint egy elfelejtett dallam, amely feltör most a semmiből,
Tavaszi hangok érkeznek a széllel.
Még a fű is szinte hallja, fejét kidugja a föld alól,
Tavaszi hangok érkeznek a széllel.
Én is, én is ébredek, várom az újult életet,
Napfény kell nekem, nélküle minden színtelen,
Lássak réteket, fákat, tarka völgyeket,
A tavaszban, a kis virágban boldogan hiszek."

(Szerzők: Schöck Ottó - S. Nagy István, előadó: Szűcs Judit)

Én azért nem örülök ennyire a tavasznak, de ma, amikor az erdőben a szokásos 5 km -es távom teljesítése közben színeket láttam, madárhangokat hallottam, ibolyák illatát éreztem és az arcomat napoztattam, mintha még örültem is volna egy picit. Reggel óta dallamtapadásom van, Szűcs Judit dalát dúdolgatom olyan elszántan, mintha én is hinnék a tavaszban.

Akár.