Nem, nincs még vége a télnek. Még február közepe van, a medve is meglátta az árnyékát és mondják, nem eszi meg a kutya a telet. Lehet még hóesés, akár hóvihar is és jöhetnek még mínuszok. Én legalábbis nagyon-nagyon szeretném. Nehezemre esik arra gondolni, hogy talán az idén tényleg elmarad az igazi…

Igen, mostanában egyre többször fordulok be a konyhába csak úgy, konkrét feladat nélkül, de azért mindig valami dolog után nézve. Kinyitom a hűtőt, megszemlélem a készletet, előveszem a receptgyűjteményem, aztán jókedvűen, örömmel, csak úgy a magunk kedvére elkezdek valamit készíteni abból, amit…

Tegnap Ágival egy időben értünk ki az erdei futópályára és mert rajtunk kívül senki nem volt kint, a kezdődő alkonyat miatt együtt is maradtunk. Gyakran van ez így, ilyenkor az első kört átbeszélgetjük, majd egymás mögé helyezkedünk és ki-ki belemerül a maga csendjébe. Mélyedjünk el, mondta most…

Nem vagyok az a típus, aki jól tűri az események spontán alakulását. Nem én vagyok az, akinek elég tíz perccel indulás előtt szólni, hogy készüljek, mert elmegyünk valahová. Tíz perccel? Tíz órával sem. Nekem egyszerűen több időre van szükségem ahhoz, hogy ráhangolódjak valami olyanra, aminek a…