Két Covid-elleni oltást kaptam és kétszer voltam enyhe tünetekkel ugyan, de tesztekkel igazolva Covid-os. Nem mondom, hogy ezekkel összefüggésben, de mert előtte nem fájt, azóta meg igen, a gyanú felébredt bennem, hogy talán a csípó-és térd diszkomfortom mégis inkább következmény, mint eredendő ok.

Diszkomfortról és nem fájdalomról van szó, ezért aztán csak házilag kezelem magamnak gyógykrémekkel és gyógytornával, kisebb-nagyobb eredménnyel vagy olykor teljesen eredménytelenül. A tapasztalatom az, hogy minden ízületünket rendszeresen és okosan mozgatni kell, de csak a fájdalomhatár előtti pontig, amit nehéz megtalálni. Ugyanis amíg nem fáj, addig nyújtunk, ráfeszítünk, erősítünk, amikor pedig már bejelez a fájdalom, akkor bizony legtöbbször már késő megállítani a mozdulatot.

Meg kell hát tanulni megérezni azt a bizonyos "most kéne abbahagyni" pontot és erre való a gyógytornász. Én szerencsés vagyok, mert egy nagyon jól képzett igazi szakembertől tanultam be a napi gyógytornámat és szorgalmasan el is végzem minden nap. Nagyon-nagyon ritkán, évente talán ha tízszer alakul úgy, hogy valami miatt ki kell hagynom. Komolyan veszem. 

Egy ideje azt van, hogy a combomban egy bizonyos hátsó izmot nyújtó gyakorlat fájdalmat jelez. Megtaláltam azt a pontot, ahol még nem fáj, de az annyira kicsi nyújtás, hogy nem is nevezném igazán annak és ennyiért nem is érdemes "feszegetni" azt a területet. Ezt a gyakorlatot néhány napja kihagyom ugyan, de ez már eső után köpönyeg. Elvégeztem az öndiagnózist: meghúztam, helyesebben túlnyújtottam a piriformis izmomat és most azt inkább csak lazítani érdemes, pontosabban csak lazítani tudom. Mától a hengerezést és a masszírozgatós kenegetést is elkezdem. 

És akkor menjünk lejjebb, a térdemhez, bár mehetnénk éppen felfelé is, mert a bal karom és vállam sem az igazi. 

Nos, a jobb térdem hónapok óta érzékenyebb, mint szokott (évekkel ezelőtt elestem és nagyon megütöttem, azóta eleve az). A mozgást nagyon jól bírja, gyaloglással, kocogással jól terhelhető, de a gyógytorna közben a nyújtásnál ez is fáj. Öndiagnózisom szerint a csípő - és a térdfájdalmam összefügg egymással és ezt igazolva látom abban, hogy ha nem nyújtom a piriformis izmot, akkor a térdem sem jelez. Így aztán kihagyom mostanában a függőleges térdnyújtó gyakorlatomat is, de a vízszintest nem, mert az nagyon-nagyon jól tud esni. Ez is milyen érdekes! Ugyanaz a mozdulat vízszintesen jól esik, függőlegesen fáj.

Nem értem.

Azt sem értem, hogy a bal csípőm és a jobb térdem hogyan tud így "keresztben kommunikálni" egymással. Lehet, hogy mégsem értek meg mindent? Lehet, hogy újra vissza kellene mennem a gyógytornászhoz? Lehet. 

És akkor még a bal karomról és a bal vállamról nem is beszéltem. Na meg a jobb csuklómról.