A mi Corkánk, az örökbefogadott macskánk beleszippantott a februári langyos levegőbe és elégedetten nyugtázta, hogy jön a tavasz.  Az ősi parancsnak engedelmeskedve rögvest szerelmes lett hát, rendesen megharcolt a választottjáért, a kis fekete, kacér cicalányért és úgy láttam, szerelme viszonzásra talált.

Valószínű, hogy még nem hálták el a nászt, mert még tart a heves udvarlás és ez teljesen elvette Corkánk józan eszét. Hogy mit tett? Megengedte, hogy menyasszonya a teraszon aludjon az ő eddig féltve őrzött hálóhelyén, a kényelmesen kipárnázott és hálózsákkal kibélelt karosszékén.

Corka ilyet még soha, senki kedvéért nem tett.  Az én házam, az én váram, ő ennek szellemében él nálunk és a saját területét mindig harciasan megvédi. Harcias és kandúr. Hogy gyengülhetett így el? Elég volt a kis fekete szűziesen kacér pillantása és már oda is engedte? 

Igen, mert ő most nem a harcias területvédő, hanem az epekedő kandúr. Őt most csak a szerelem érdekli.

Egyik este szíve cicalánya összegömbölyödve feküdt a párnák között, Corka pedig a földön ült és elragadtatva nézte. Másnap már nem érte be ennyivel. Mert mire való a tavasz közeledte, ha nem a szerelem beteljesülésére? A vágytól égve felugrott hát a kacér cicalány mellé és képzeljétek, együtt aludtak és még az is lehet, hogy a szerelmük már be is teljesedett. 

Na de nem csak Corka és jövendőbelije érzi a tavaszt.

Én is, igen, csak egy icipicit másképp.

Ma, a tavaszias napsütésben kiültem a kertbe és például szembesültem az ősszel el nem végzett munka összes következményével.

A macskaharcok nyomait szégyenletesen magán viselő kerttel.

A  metszetlen bokrokkal. Az égig érő tujákkal.

Az ősz óta takarítatlan terasszal. A madáretető alatt szétszórt magokkal.

Az össze nem gereblyézett falevelekkel.

A  kint felejtett és szétfagyott kerámia madáritatóval.

A fapad letakaratlanul felejtett, télnek, hónak és fagynak kitett ülőlapjával.

A macskaátjáróvá vált  kerítéssel.

Lehetne lomtalanítani kint is, bent is. Hogy a nagytakarítást már ne is mondjam.

Hát nem jobb macskának lenni? Vegyük például Corkát.

Őkandúrsága mostanság kizárólag a szerelemmel foglalkozik. Őszintén irigylem, hogy csak ennyi a dolga.