Moliére műveit nagyon szerettem már a gimnáziumban is, később is vissza-visszatértem hozzájuk, hogy néhányat újra elolvassak. A fösvénnyel kötelező olvasmányként találkoztam. Akkor olyan alaposan feldolgoztuk az irodalom órákon, hogy nem akartam még egyszer elolvasni, és talán még érettségi tétel is…
Ez az első születésnapom anyukám nélkül és én reggel óta sírok. Nem emlékszem olyan évre, hogy ne ő lett volna az első, aki már reggel felköszönt. Általában még ágyban voltam, de már éppen ébren, ő pedig megérezte ezt és már hívott hívott is. Drága kicsi bogaram, édes kis kincsem, te vagy a világon…