Szenes Iván - Aldobolyi Nagy György: A régi ház körül (Előadó: Kovács Kati)

Sok jó barát lassan kidől már a sorból,
öregszenek már a fák az udvaron.
Szegény anyám haja lassan őszbe fordul,
telik a nap, fiatalabb nem lesz már ő sem.

A régi ház körül öregszik minden,
a kert, a fák, a fal, a bútorok.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
sokáig zörgetem az ablakot.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
sokáig zörgetem az ablakot.

Szegény anyám szinte feldúlja a konyhát,
elém kerül minden kedves ételem.
Míg én eszem, az ő arcán a hála,
mesél nekem, szégyenkezem, rég jártam nála.

A régi ház körül élni kezd minden,
a kert, a fák, a fal, a bútorok.
Egy kisgyerek dereng emlékeimben,
egy kisgyerek, ki már nem én vagyok.
Egy kisgyerek dereng emlékeimben,
egy kisgyerek, ki már nem én vagyok.

Az állomás megváltozott, mint az élet,
a vonatból búcsúcsókot intek még.
Szegény anyám most még mosolyogni próbál,
majd elmegy ő, mint az eső, ömlik a könnye.

A régi ház körül öregszik minden,
a kert, a fák, a fal, a bútorok.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
bezárja jól anyám az ablakot.
A régi ház körül öregszik minden,
s a gyorsvonat velem tovább robog.