Amikor ilyen szép zöld színekkel hirdeti a természet az élet gyönyörűségét, én sem panaszkodom. Nem panaszkodom, mert nincs miért. Ez a világ a létező világok legjobbika, mondta volt Pangloss mester: "Minden jól van, minden jóra fordul, minden a lehető legjobban van ezen a legeslegjobb világon."  Hát nincs igaza?

Mennyi irónia elfér egyetlen mondatban, ugye?

Nem vitatkozom, különben is nagy tisztelője vagyok Voltaire-nek, meg hát tudjuk, minden nézőpont kérdése. A világ jó, mert... A világ nem jó, mert... Érvek sokaságát lehetne mindkét állítás mögött felsorakoztatni. Könnyítsük meg a dolgunkat és nézzük azt, amitől a világ jó és ha reális szeretnék lenni, azt mondanám, hogy tegyük mindezt kiábrándultságunk teljes tudatában.

Na akkor.

A május több okból is csodaszépen indult. Anyák napján köszönthettem az anyukámat, aztán 3-án volt a születésnapom, idén betöltöttem az 59. évemet. Egészséges vagyok, jól vagyok és hálás vagyok, hogy élek. Ezt a mondatot egész nap mantrázhatnám, annyi sok okom van arra, hogy hálás legyek és tényleg az is vagyok.

Az idei év májusa az aktív éveim utolsó hónapja, júniustól ugyanis már a felmentési időmet töltöm. Nagyon szeretem a munkámat, nagyon jól érzem magam a munkahelyemen, értékelem, hogy nagyon jó emberekkel dolgozom együtt, de elég volt. Negyvenegy év után jöjjön a következő életszakasz.  Most már csak 17 munkanapom van hátra és minden napra kigondolok valamit, amit eddig nem tettem meg, mert pl. nem mertem megtenni vagy fel sem merült az igény bennem, hogy megtegyem. Egy nap, egy ötlet. Hagyom, hadd jöjjön belőlem kifelé, ami kikívánkozik. Erről majd még bővebben fogok írni.

A sok munka miatt az utóbbi időben nem voltunk nagyon aktívak a szabadidős programok tekintetében, de azért eljutottunk Kowalskyék szuper jó koncertjére, jártunk a Mátrában, a Bükkben és még a Dunakanyar kapujában is, és persze elkezdődött a fagyi-szezon. Mi azzal nem nagyon tudunk betelni. Fagyizunk  fagyizóban és cukrászdában, de itthon is mindig tartunk jégkrémet. Ennek folyományaként stabilan rekedt a hangom és a torkom sem az igazi, de hát úgy kell nekem, ha a kutyaharapást még mindig szőrével gyógyítom.

Szóval, kedves Pangloss mester, ha a világot leszűkítem a saját minivilágomra (és ha szeretnék egy kis nyugalmat magam körül, ezt kell tennem), egyetérthetünk. Most minden a lehető legjobban van. Kopp, kopp, kopp.

És még háromszor kopp, kopp, kopp, hogy így is maradjon.

És még háromszor, hogy sokáig így maradjon.

(Tout se passe tres bien, j'espere, tout restera toujours bien.)