Úgy alakult, hogy szombaton Jászberényben jártunk. A szép, tiszta időben Kiskörétől már jól lehetett látni a Mátra vonulatát, a Jászságba érve pedig szinte karnyújtásnyira látszódtak a hegyek. Mindössze ötven kilométerre voltunk Mátrafüredtől, de nem volt időnk elkanyarodni arra, ezt most be kellett látnom.

Másnap az ország délkeleti csücskébe kellett mennünk, a Viharsarokba, Sarkadra. A város határában megálltunk, egy szántóföld széléről ugyanis gyönyörűen lehetett látni a Bihar-hegységet. Legalább ötször kérdeztem meg, hogy azok ott tényleg a Bihari-havasok? Alig akartam elhinni és annyira, de annyira örültem neki. Ha hegyet látok (és kikötőt), alig bírok magammal. Megnéztem térképen, bő két órás út lett volna odaérni.

Nagyszerű volt két nap alatt az országot észak-dél irányban átszelni, kis túlzással persze, mert Jászberény az nem az északi határszél, de Sarkad bizony egy határváros délen, úgyhogy a kis túlzás most féligazságot jelent. Az első fotón a kék csík a távolban a Mátra, a másodikon a Bihar-hegység látható. 

Nagyon vágyom a hegyek közé, mennék már túrázni. A munkahelyemen mozgolódásba-szervezkedésbe kezdtünk, majd meglátjuk, mi jön össze.