A dolgokhoz való felemás hozzáállás elbillenhet jó irányba és rossz irányba is, ha nem is tartósan, de legalább esély van rá, hogy minden pillanatban megváltozhat. Várom, hogy a saját hozzáállásom mikor billen a jóra, de a helyzet egyre rosszabb. Hol így van, hol úgy, de sajnos nem tud beállni hosszabb időre a jó irányba.

Inkább a negatív felé billen. Ez van. 

Tegnap  Dr. Kalamár Hajnalkát hallgattam az esti tornám közben. Több videója van a youtube-on, én a "Ki is vagy valójában?" címűt választottam és meg is állapítottam, hogy a "valós én" - amilyen vagyok - és az "ideális én" - amilyen szeretnék lenni - nálam jó távol van egymástól, ami a pszichológus szerint egyáltalán nem baj, mert így van hová fejlődni. Hát nekem van. 

Kérdés, hogy akarom-e, mert az nem kérdés, hogy kell-e. 

Kell. Kellene.